Az ember Kr. e. 3-4 �vezreddel m�r szel�d�tette a lovat, m�gpedig �zsia k�t, egym�st�l meglehet�sen t�voli pontj�n: K�n�ban �s Mezopot�mi�ban. K�n�ban Kr. e. 2200-ban a harci szekerek el� m�r hat lovat is befogtak. Szemir�misz kir�lyn� indiai hadj�rata idej�n t�bb t�zezer lovaskatona �s hadi szek�r �llt rendelkez�s�re. Az �kor legh�resebb m�nese Bizutum v�rosban volt. Tudjuk, hogy D�riusz kir�ly kincseit 100 000 l� gyarap�totta. A l�, amely az emberis�g kult�r�j�nak elv�laszthatatlan r�sz�v� v�lt, legnagyobb befoly�st a hadvisel�sre gyakorolta. A g�pek korszaka el�tt, a l�por feltal�l�s�ig minden h�d�t� �rdek�ben a legt�bbet a lovak tett�k. A Perzsa Birodalom vir�gkora, Xerx�sz uralkod�sa idej�n rendszeresen tartottak futtat�sokat, hogy a leggyorsabb l�fajt�kat kiv�logathass�k, �s kedvenc passzi� volt a lovasp�l�. Xerx�sz Kr. e. 480-ban 80 000 lovasb�l �ll� v�logatott sereggel t�rt r� G�r�gorsz�gra. Az ath�ni tan�cs csak a perzs�k elvonul�sa ut�n hat�rozta el a lovass�g fel�ll�t�s�t, n�luk a legh�resebbek a thessz�liai lovak voltak. Nagy S�ndor h�res lova a csak �ltala megf�kezhet� Bukephalosz volt, akinek eml�k�re Indi�ban megalap�totta Bukephala v�ros�t. Az � sereg�ben 5000 kiv�l� lovas teljes�tett szolg�latot.

Eur�p�ban a magyarok bej�vetele el�tt a r�gi g�r�g�k �lltak legk�zelebb a modern �rtelemben vett lovasm�v�szethez. A l� kifejezte a kultur�lts�got, ismert�k a pedigr� fogalm�t �s jelent�s�g�t, b�lyegezt�k lovaikat, m�nesb�lyegz�ik a bikafej �s az �b�c� bet�i voltak. A g�r�g�knek k�sz�nhet� az els� lovask�zik�nyv, szerz�je Sz�krat�sz tan�tv�nya, Xenoph�n t�rt�net�r� �s a g�r�g hadsereg ezredese volt, aki kedvenc Omeg�j�nak h�t�n 5000 km-t lovagolt a perzsa h�bor� sor�n. K�nyv�ben a lovagl�s m�v�szet�r�l �s a lovasvez�r k�teless�g�r�l �r, lefekteti a lovagl�s m�v�szet�nek ma is �rv�nyben l�v� alapeszm�it. Nemcsak azt tan�totta, hogyan kell lovagolni, hanem azt is, hogyan kell a lovas �s a l� k�z�tt bajt�rsi viszonyt kialak�tani. Az �zsiai nyereg mellett a Xenoph�n �ltal lefektetett alapeszm�ken alapul az eg�sz modern vil�g lovastudom�nya. A g�r�g�k felismert�k a l� jelent�s�g�t a sportban �s a kult�r�ban, az olimpiai j�t�kok f� attrakci�ja a l�- �s a kocsiversenyek voltak.