Angol telivér:

Eredete

Az angol telivér ló kialakulását három tényező az angol állattenyésztési kultúra, a lóversenyzés és a kedvező környezeti feltételek szerencsés együtthatásának köszönhetjük. Az ősi kelta lovak angliai leszármazottja az angol és ír szigeteken őshonos galloway keleti ménekkel való tenyésztése révén alakult ki az a szilárd szervezetű, kitartó gyors lótípus, amely az angol telivér fajta kiinduló állományát jelentette. Különösen a XVI-XVII. század volt a keleti befolyás kora, és ez idő alatt mintegy 160 mén érkezett Keletről Arábiából, Török-országból és Berberisztánból. Ezek közül három a törököktől zsákmányolt és 1687-ben Angliába küldött Berley Turk, az 1706-ban Arábiában vásárolt Darley Arabian és a kalandos körülmények között Angliába került Godolphin Arabian (egyes források szerint Godolphin Barb) alapított olyan vonalat, hogy leszármazottaik a modern telivértenyésztésben is fennmaradtak. A többi ménvonal fokozatosan eltűnt a származási táblákról és ma elmondható, hogy valamennyi angol telivér apai ágon e három mén valamelyikére vezethető vissza.
Magyarországon az angol telivér meghonosítása Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződik. Széchenyi 1815. október 19-én megkezdett első angliai útján felhívja a hazai közvélemény figyelmét az angliai lóállományra és a lóversenyzésre. 1816-ban 21 lovat vásároltat, s ezt továbbiak követik. 1822-ben Wesselényi Miklóssal együtt 19 lovat és 2 csikót vásárolnak. Ugyanezen évben kezde-ményezik a hazai versenyek megszervezését, 1824-ben létre is jön a „Pályafuttatási Társulat”. Az első magyarországi méneskönyvet 1832-ben adták ki.
A magyar tenyésztésű telivérek legjobb eredményeiket a XIX. század utolsó negyedében érték el az Epsom Derby nyerő Kisbér és az 54 versenyben veretlen „csodakanca” Kincsem eredménye mindmáig megdönthetetlennek látszik. Az utóbbi időkben Imi (1953) és Imperiál (1960) verseny- és tenyészeredményei voltak kiemelkedőek.

Jellemzői

Atlétikus alkatú, feje száraz, a másodlagos ivarjelleg kevésbé kifejezett. Nyaka hosszú, egyenes, a baltavágás kifejezett, a mar hosszú, izmos, kiemelkedő. Háta középhosszú, az ágyék feszes. Fara hosszú, jól izmolt, gyakőan egyenes. Mellkasa inkább mély, mint dongás. Lapockája jól izmolt, dőlt. Végtagjai szikárak, igen jól inaltak. Csüdje hosszú, esetenként puha. Lábállása elöl gyakran franciás, hátul nyitott csánkok jellemzőek. Mozgása lapos, tért nyerő, különösen vágtában haladós. E jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe túlnyomórészt pej, emellett sárga, fekete és szürke is elég nagy gyakorisággal fordul elő.

Méretei

marmagassága: 150-170 cm,
szárkörmérete: 18-22 cm.
Méreteit tekintve a fajtán belül igen nagy változatosságot találunk.

Hasznosítása

Elsődleges hasznosítási iránya a lóversenyzés. A fajta szelekciója a gyorsaságra épül. A galopp pályákon az egész világon angol telivér lovak versenyeznek. E mellett a military sportágban és a lovassport egyéb területein is nagy számban találunk telivéreket és telivér leszármazottakat. Mindezek alapján kijelenthető, hogy angol telivér nélkül sportlótenyésztés ma már elképzelhetetlen. A félvértenyésztésben alkalmazandó telivérnél elengedhetetlen a nagy ráma, erős csontozat, az elég magasan illesztett jól ívelt nyak, a nyugodt vérmérséklet, a jó idegrendszer. E célra a fajtán belül külön vonalak alakultak ki, amelyek ezeket a tulajdonságokat megbízhatóan örökítik is.
Gyors fejlõdés, a kétéves telivérek már versenyeznek. Szervezeti szilárdsága, gyorsasága, kitartása, nagy vitálkapacitása révén kitűnő regenerátor minden esetben, ahol a teljesítmény növelése a cél. Gyors fejlődése viszonylagos igényességgel párosul, tenyésztése csak jó környezeti feltételek megléte esetén lehet eredményes.