A zabla

A csik�zabla a l� nyelv�n �t annak als� �llkapcs�ra hat. Min�l v�konyabb a zabla, ann�l �lesebb. A vastag zabla kellemesen hat, �s ha nem t�l vastag ahhoz, hogy a l� sz�j�ban elf�rjen, akkor a legt�bb l� sz�m�ra nem okoz probl�m�t az elfogad�sa.

A csik�zabl�k nem csak vestags�gukban k�l�nb�znek egym�st�l, hanem alakjukat �s keresztmetszet�ket illet�en is. K�sz�lhetnek egyszer t�rt, vagyis k�z�pen egy csukl�val, illetve k�tszer t�rt, k�z�pen k�t csukl�val ell�tva.

a zabla hossz�nak minden esetben meg kell felelnie a l� sz�jsz�less�g�nek. A t�l keskeny zabla �sszeszor�tja a sz�jzugokat, a t�l sz�les zabla pedig ide-oda cs�szk�l �s nem szil�rd a fekv�se a sz�jban. A t�l hossz� zablasz�rak �sszeszor�thatj�k az als� �llkapcsot. Ehhez t�rsul annak a vesz�lye, hogy a l� a zabl�t a nyelve f�l� veszi.
A zabl�k nem lehetnek kopottak, vagy rozsd�sak, illetve a sz�l�k nem lehet t�l �les, mivel mindez a l� sz�j�nak s�r�l�seihez vezet.

A csukl�s csik�zabla a leggyakrabban haszn�lt zablat�pus, �s els� sorban fiatal lovakn�l haszn�lj�k, ugyanakkor a kik�pz�s magasabb szintj�n �ll� lovakn�l is, mert hab�r puha, m�gis j� ellen�rz�si lehet�s�get biztos�t. A sz�jban l�v� r�sz lehet �reges, vagy t�m�r, ami nehezebb. A nagyobb s�ly� zabl�k el�nye, hogy elhelyezked�s�k a l� sz�j�ban biztosabb, �s ez�ltal a l� kev�sb� v�lik hajlamoss� arra, hogy a nyelv�vel j�tsszon.

A munka k�zben a nyelv�ket felh�z� lovakat �tmenetileg a nyelv�lt�get�st megakad�lyoz� zabl�val lehet lovagolni. A nyelvprobl�m�k azonban szinte minden esetben a t�l er�s k�z, illetve a l� feszess�g�nek k�vetkezm�nyei. A �tenged�s�g jav�t�sa �s a megfelel�en k�nnyed sz�rvezet�s a legjobb megold�s.

Western zabla: