|
Az ember Kr. e. 3-4 vezreddel mr szeldtette a lovat, mgpedig zsia kt, egymstl meglehetsen tvoli pontjn: Knban s Mezopotmiban. Knban Kr. e. 2200-ban a harci szekerek el mr hat lovat is befogtak. Szemirmisz kirlyn indiai hadjrata idejn tbb tzezer lovaskatona s hadi szekr llt rendelkezsre. Az kor leghresebb mnese Bizutum vrosban volt. Tudjuk, hogy Driusz kirly kincseit 100 000 l gyaraptotta. A l, amely az emberisg kultrjnak elvlaszthatatlan rszv vlt, legnagyobb befolyst a hadviselsre gyakorolta. A gpek korszaka eltt, a lpor feltallsig minden hdt rdekben a legtbbet a lovak tettk. A Perzsa Birodalom virgkora, Xerxsz uralkodsa idejn rendszeresen tartottak futtatsokat, hogy a leggyorsabb lfajtkat kivlogathassk, s kedvenc passzi volt a lovaspl. Xerxsz Kr. e. 480-ban 80 000 lovasbl ll vlogatott sereggel trt r Grgorszgra. Az athni tancs csak a perzsk elvonulsa utn hatrozta el a lovassg fellltst, nluk a leghresebbek a thesszliai lovak voltak. Nagy Sndor hres lova a csak ltala megfkezhet Bukephalosz volt, akinek emlkre Indiban megalaptotta Bukephala vrost. Az seregben 5000 kivl lovas teljestett szolglatot.
Eurpban a magyarok bejvetele eltt a rgi grgk lltak legkzelebb a modern rtelemben vett lovasmvszethez. A l kifejezte a kulturltsgot, ismertk a pedigr fogalmt s jelentsgt, blyegeztk lovaikat, mnesblyegzik a bikafej s az bc beti voltak. A grgknek ksznhet az els lovaskziknyv, szerzje Szkratsz tantvnya, Xenophn trtnetr s a grg hadsereg ezredese volt, aki kedvenc Omegjnak htn 5000 km-t lovagolt a perzsa hbor sorn. Knyvben a lovagls mvszetrl s a lovasvezr ktelessgrl r, lefekteti a lovagls mvszetnek ma is rvnyben lv alapeszmit. Nemcsak azt tantotta, hogyan kell lovagolni, hanem azt is, hogyan kell a lovas s a l kztt bajtrsi viszonyt kialaktani. Az zsiai nyereg mellett a Xenophn ltal lefektetett alapeszmken alapul az egsz modern vilg lovastudomnya. A grgk felismertk a l jelentsgt a sportban s a kultrban, az olimpiai jtkok f attrakcija a l- s a kocsiversenyek voltak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
