Az ember Kr. e. 3-4 évezreddel már szelídítette a lovat, mégpedig Ázsia két, egymástól meglehetősen távoli pontján: Kínában és Mezopotámiában. Kínában Kr. e. 2200-ban a harci szekerek elé már hat lovat is befogtak. Szemirámisz királynő indiai hadjárata idején több tízezer lovaskatona és hadi szekér állt rendelkezésére. Az ókor leghíresebb ménese Bizutum városban volt. Tudjuk, hogy Dáriusz király kincseit 100 000 ló gyarapította. A ló, amely az emberiség kultúrájának elválaszthatatlan részévé vált, legnagyobb befolyást a hadviselésre gyakorolta. A gépek korszaka előtt, a lőpor feltalálásáig minden hódító érdekében a legtöbbet a lovak tették. A Perzsa Birodalom virágkora, Xerxész uralkodása idején rendszeresen tartottak futtatásokat, hogy a leggyorsabb lófajtákat kiválogathassák, és kedvenc passzió volt a lovaspóló. Xerxész Kr. e. 480-ban 80 000 lovasból álló válogatott sereggel tört rá Görögországra. Az athéni tanács csak a perzsák elvonulása után határozta el a lovasság felállítását, náluk a leghíresebbek a thesszáliai lovak voltak. Nagy Sándor híres lova a csak általa megfékezhető Bukephalosz volt, akinek emlékére Indiában megalapította Bukephala városát. Az ő seregében 5000 kiváló lovas teljesített szolgálatot.

Európában a magyarok bejövetele előtt a régi görögök álltak legközelebb a modern értelemben vett lovasművészethez. A ló kifejezte a kulturáltságot, ismerték a pedigré fogalmát és jelentőségét, bélyegezték lovaikat, ménesbélyegzőik a bikafej és az ábécé betűi voltak. A görögöknek köszönhető az első lovaskézikönyv, szerzője Szókratész tanítványa, Xenophón történetíró és a görög hadsereg ezredese volt, aki kedvenc Omegájának hátán 5000 km-t lovagolt a perzsa háború során. Könyvében a lovaglás művészetéről és a lovasvezér kötelességéről ír, lefekteti a lovaglás művészetének ma is érvényben lévő alapeszméit. Nemcsak azt tanította, hogyan kell lovagolni, hanem azt is, hogyan kell a lovas és a ló között bajtársi viszonyt kialakítani. Az ázsiai nyereg mellett a Xenophón által lefektetett alapeszméken alapul az egész modern világ lovastudománya. A görögök felismerték a ló jelentőségét a sportban és a kultúrában, az olimpiai játékok fő attrakciója a ló- és a kocsiversenyek voltak.