A l� mozg�sa
A n�gy alapvet�, term�szetes j�rm�d a l�p�s, �get�s, poroszk�l�s, �s a v�gta. Egyes fajt�k saj�tos j�rm�dot haszn�lnak, ezeket az ember teny�szt�i munk�ja r�gz�tette az adott fajt�kn�l. Ilyen pl. a pace, paso, rack.

A n�gy j�rm�d
A l�p�s n�gy�tem� mozg�s, k�zben n�gy patadobban�s hallhat� egyenletes id�k�z�nk�nt. Az �get�sn�l az �tl�s l�bp�rak mozognak egy�tt, a mozg�s teh�t k�t�tem�, az �temek k�z�tt egy r�vid, lebeg� szakasszal. Poroszk�l�sn�l az azonos oldali l�bp�rak mozognak egy�tt, teh�t szint�n k�t�tem� a mozg�s. A v�gta a l� leggyorsabb term�szetes j�rm�dja. A mozg�st az egyik h�ts� l�b ind�tja, majd az �tellenes el�ls� l�b a m�sik h�ts� l�bbal szinte egyid�ben, �s v�g�l a m�sik el�ls� l�b a sorrend. H�rom�tem� mozg�s, a haramadik �tem ut�n a l� a leveg�ben lebeg. A v�gta t�rt�nhet jobb, vagy bal k�zen, ilyenkor a k�r ir�ny�nak megfelel� el�ls� l�b vezeti a mozg�st, ha nem �gy t�rt�nik, azaz a "k�ls� l�b" vezet, azt hamis v�gt�nak nevezik.

Mozg�shib�k
A helyes mozg�s felt�telezi, hogy a h�ts� l�bak az el�ls�kkel egy s�kben mozogjanak, �s a l�bmozg�sok k�zben ebb�l a s�kb�l ne t�rjenek ki (mert akkor a l� "kasz�l", vagy "hadon�szik"). Ez a d�jlovagl�sn�l, de m�s bemutat�kon is fontos k�vetelm�ny. A versenylovakn�l (d�jugrat�s, military) is l�nyeges mozg�shibak�nt �rt�kelend� a hadon�sz�s. A l�bat kasz�lva mozgat� l� nagyobb val�sz�n�s�ggel szerez mozg�s k�zben s�lyos l�bs�r�l�seket.