Fogak:
A l�nak k�l�n�sen nagy, er�s fogai vannak, hiszen term�szetes t�pl�l�ka er�s, rostos fel�p�t�s�. A h�zias�tott l� ig�nyli a fog�pol�st, �s a sz�j�regi komfort�rzetet. A fels� �llkapocs sz�lesebb, mint az als�, teh�t a r�g�s f�loldalasan koptatja a fogakat. A fels� fogsor k�ls�, ill. az als� fogsor bels� r�sze k�l�n�sen �less� v�lhat, �gy az �rl�, vagy z�pfogak fels�rthetik a sz�j�reget. K�l�n�sen id�s lovakn�l figyelhet� meg a fogk�k�pz�d�s, - amely �nyprobl�m�khoz vezet -, ez�rt ezt el is kell t�vol�tani. �reged�skor a fogak kop�s�val v�ltozik a metsz�fogak fel�let�n tal�lhat� mint�zat, amely el�g pontos �letkorbecsl�st tesz lehet�v�. A fogak alakja egyre ink�bb h�romsz�g�v� v�lik, ez is pontos�thatja a becsl�st.

Hi�nyz� fogak:
A fogak folyamatosan n�nek, ez�rt ha egy fog valami okn�l fogva kit�rik, nem marad semmi, ami a vele szemk�zt l�v�t tov�bb koptassa. Az ezen a helyen l�v� fogat rendszeresen csiszoltatni kell, k�l�nben r�g�sprobl�m�kat okozhat.

A pata:
A l� pat�ja nagyon bonyolult fel�p�t�s�. V�rell�t�sa gazdag, ingerekre �rz�keny, mivel rengetek idegv�gz�d�s tal�lhat� benne. K�rben �s alul szarufal v�di, amely f�ntr�l lefele n�. A k�ls� fed�- �s oszlopos r�teget a lemezes r�teg kapcsolja a bels� irhar�teghez. Ez az �rz�keny r�sz veszi k�r�l a l�bv�g csontjait. Amikor a l�b terhel�s al� ker�l, a csontok helyzete megv�ltozik, szinte kipr�selik a v�rt a pat�b�l a v�n�kba, ahonnan a billenty�k nem engedik visszafolyni.

Mi�rt van sz�ks�g patk�ra?
A pata szarur�tege �lland�an n�, de kem�ny fel�leten j�r� lovakn�l hamar el is kopik. A vaspatk� megakad�lyozza, hogy a l� patas�r�l�st szerezzen, de azt is, hogy a szaru kopjon, �gy a f�l�s szarut patkol�skor el kell t�vol�tani. Erre 4-8 hetenk�nt van sz�ks�g. �j szarur�teg kialakul�s�hoz �tlagosab f�l �v kell. A meglev� szaru min�s�ge nem v�ltoztathat�. Az �j szaru min�s�g�t metionint, biotint �s m�s anyagokat tartalmaz� �trenddel lehet jav�tani. Err�l az �llatorvos ahat felvil�gos�t�st.