Csik�snyereg

Tulajdonk�ppen nem nyereg, hanem csak egy fav�z n�lk�li nemez- vagy poszt�darab, amelyet olykor b�rrel is bevonnak. Lek�t� hevedere nincsen, csup�n k�t kengyele. Egyszer�bb form�ban 40�50 cm nagys�g�, t�glalap alak�, t�bb r�tegb�l �sszevarrt sz�rposzt� lap, amelynek k�t el�ls� sark�ra vaskarik�t er�s�tenek, ebbe csatolj�k a k�t kengyelsz�jat. Az �ltal�nos form�n�l a csik�snyereg el�ls� r�sz�t, ahov� a kengyelt er�s�tik, hosszabbra hagyj�k, hogy le�rjen a l� oldal�ra, m�g a h�ts� r�sz�t �velten, f�lk�r alak�ra v�gj�k �s az eg�szet n�ha b�rrel is befedik, ezt sz�nes b�rr�t�tekkel d�sz�tik is. Egyszer�bbet p�sztorok is csin�ltak, a d�szesebbeket sz�jgy�rt�k k�sz�tett�k. Ha a csik�s a m�nest �llva �rzi, a csik�snyereget v�ll�n viszi, ha lefekszik, a feje al� hajtja. Egy�b elnevez�sei: hara, patrac, priccs. Ma m�r csak a hortob�gyi csik�sok haszn�lj�k. Abb�l az id�b�l ered, amikor (a m�lt sz�zad k�zep�n is) er�sen tilalmazt�k a v�rmegy�k a p�sztoroknak a nyergek haszn�lat�t. A csik�snyereget egyszer�en felteszik a l� h�t�ra, �s �gy tudnak fel�lni r�, ha a bal karjukkal a csik�snyereget er�sen a l� marj�hoz szor�tj�k. El�nye, hogy ha a l�r�l esnek, nem fordulhat el� a l�b kengyelbe val� akad�sa, mert a csik�snyereg is lerep�l a l�r�l a csik�ssal egy�tt. – Irod. B�res Andr�s: Terel�k, terel�eszk�z�k a hajd�s�gi p�sztorok kez�n (A Debreceni D�ri M�z. �vkve, 1962).