N�niusz

EREDETE

A nap�leoni h�bor�k sor�n az osztr�k cs�sz�ri hadak a francia rosi�resi m�nesb�l t�bb fiatal m�nt zs�k-m�nyoltak, k�zt�k egy Nonius nev� vil�gospej anglo-norman m�nt is, melyet 1816-ban Mez�hegyesre osztottak be. Nonius Senior 1816-t�l 17 �ven �llt a teny�szt�sben, ez id� alatt 368 kanc�t fedezett, amely fedez�sekb�l sz�letett ut�na 79 m�n �s 122 kancacsik�. Ut�dai k�z�l 15 t�rzsm�n fia fedezett �sszesen 100 teny�sz�ven kereszt�l Mez�hegyesen. Ivad�kaival szoros rokonteny�szt�st �ztek, melynek k�vetkezt�ben kialakult a fajta konszolid�lt jellege, �s az a kor k�vetelm�nyeinek megfelel� k�z�pneh�z katonai h�tas �s h�mos t�pus, melyet az akkori hadsereg legink�bb ig�nyelt. A sz�les k�rben haszn�lt belteny�szt�s azonban nemcsak el�ny�kkel j�rt, hanem kialakultak bizonyos k�llemi hib�k is, melyeknek kik�sz�b�l�s�re kiv�l�, szil�rd szervezet� angol teliv�r m�neket alkalmaztak.
A sz�zadfordul�t nem sokkal megel�z�en fedezett Mez�hegyesen az a n�gy t�rzsm�n, amelyek ut�daikon kereszt�l t�bb gener�ci�n �t r�gz�tett�k �s alak�tott�k a fajt�t. Ezek a Nonius XXIX, Nonius XXXI, Nonius XXXVI �s Nonius XLII, amely m�nek geneal�giai vonal�t egy 1943-ban kelt rendelet alapj�n az el�bbi felsorol�s sorrendj�ben A; B; C; D vonallal illetik. Ez a besorol�s mind a mai napig fennmaradt annak ellen�re, hogy 1965-ben a t�rzsm�nek sz�moz�s�t �jb�l 1-gyel kezdt�k, tekintet n�lk�l a kor�bbi vonalbeoszt�sra. A II. vil�gh�bor� ut�n a l� katonai hasznos�t�sa gyakorlatilag megsz�nt, �s a n�niusz f�leg az Alf�ld ig�slovak�nt v�lt kedveltt�.
1989-t�l, a Nonius L�teny�szt� Orsz�gos Egyes�let megalakul�s�t�l kezd�d�en ism�t a fajtatiszta teny�szt�s �s a g�nmeg�rz�s a meghat�roz� teny�szc�l.

K�LLEME

A fajta sz�rmaz�s�t tekintve t�meges angol f�lv�r a melegv�r� ig�s l�fajt�k egyik legt�megesebbike. Az id�k sor�n k�t f� t�pusa alakult ki a nagyobb �s �ltal�ban fekete sz�n� mez�hegyesi, �s a kisebb, szik�rabb �s f�k�nt pej sz�n� hortob�gyi. A k�t t�jfajta k�z�tt egyre cs�kken a genetikai k�l�nbs�g, de a t�pus k�l�nb�z�s�ge j�l szembe�tl�. A n�niusz legf�bb jellegzetess�ge a test nagys�g�val ar�nyos, kiss� durva f�lkos - esetenk�nt kosfej. Nyaka - az arab �s spanyol-n�polyi nagy befoly�s� �s�knek k�sz�nhet�en - magasan-, a teliv�rezett egyedekn�l k�z�pmagasan illesztett k�z�phossz�, olykor r�vid, nem el�gg� �velt. Marja k�z�pmagas, izmos, telt. H�ta hossz�, k�z�phossz�, sz�les, j�l izmolt. Fara el�g nagy terjedelm�, enyh�n lejt�s, hossza nem �ri el a f�lv�r lovak farhossz�s�g�t. Mellkasa dong�s, kev�sb� m�ly. Ig�s jelleg�nek megfelel�en sz�gye sz�les, igen j�l izmolt. �z�letei terjedelmesek, inai sz�razak. A hasonl� testnagys�g� �s t�meg� eur�pai melegv�r� fajt�k k�z�tt a n�niusz rendelkezik a legsz�razabb inakkal �s �z�letekkel. L�bhib�k el�fordulnak, ennek ellen�re k�llem�ben el�g egy�ntet�.

M�retei:
bottal m�rt marmagass�ga: 155-165 cm,
szalaggal m�rt marmagass�ga: 167-180 cm,
�vm�rete: 180-210 cm,
sz�rk�rm�rete: 22-24 cm.
Sz�ne: pej, s�t�tpej, fekete.

HASZNOS�T�SA

Nyugodt v�rm�rs�klet�, szil�rd szervezet� kitart� ig�sl�. Jelenleg els�sorban mez�gazdas�gi ig�smunk�ra haszn�lj�k, de jobb �get� k�pess�g� egyedei a fogatsportban nemzetk�zi szinten is eredm�nyesek.
Hobbyc�l� teny�szt�s�nek terjed�se is elk�pzelhet�, hiszen k�llemi tulajdons�gai, bels� �rt�km�r�i, m�s fajt�kt�l k�l�n�ll� sz�rmaz�sa erre alkalmass� teszi. A hobby l�tart�sban a csal�d mindenes lova lehet, hiszen kocsiban �s nyereg alatt egyar�nt j�l haszn�lhat�.

�LLOM�NYA

Eg�szen az 1970-es �vekig a m�n�llom�ny 20 %-�t adta. K�s�bb, a l� mez�gazdas�gi jelent�s�g�nek cs�kken�s�vel sz�mar�nya jelent�sen visszaszorult. Ma a fedez�m�nek sz�ma mind�ssze 80. A fajta r�gi, h�res nagy m�nesei (Mez�hegyes, Hortob�gy) megmaradtak ugyan de cs�kkentett l�tsz�mmal teny�sztenek. E k�t teny�szet adja a m�nut�np�tl�s z�m�t, az eredeti kancacsal�dok is e teny�szetekben m�g fellelhet�k.
N�pies �llom�nya els�sorban Mez�hegyes �s Mak� k�rny�k�n, valamint Hajd�-Bihar megy�ben alakult ki. A Dun�nt�lon is egyre t�bb teny�szt�je tal�lhat�. A t�rzsk�nyvi ellen�rz�sben tartott kanc�k sz�ma k�zel 500. A k�zteny�szt�sben - �ppen gazdas�gi �rt�km�r� tulajdons�gai miatt - m�g viszonylag sok n�niusz kanca fordul elõ, melyek k�z�l j� n�h�ny alkalmas lehet a fajta genetikai b�zis�nak sz�les�t�s�re. Magyarorsz�gon k�v�l Rom�ni�ban, az Izvini m�nesben �s kis l�tsz�mban Jugoszl�vi�ban tal�lhat� m�g fajtatiszta �llom�nya.