Mivel az ember mindig is szerette a versenyz�st, nagyon val�sz�n�, hogy a h�zias�t�s eg�sz korai id�szak�t�l �sszem�rt�k lovaik k�pess�geit, gyorsas�g�t. A legkor�bbi feljegyz�sek azonban a harckocsik k�z�tti versenyekr�l maradtak fenn, �vsz�zadokkal megel�zve a lovas alatti versenyeket.

Fogathajt�s

A kocsiverseny n�pszer� volt az �kori g�r�g�kn�l, �s szerepelt a r�mai cirkusz programj�ban. Mai ut�dj�nak tekinthetj�k az �get�versenyeket �s a fogathajt�st. Kellemes elfoglats�g a hobbihajt�s, amelyhez gyakran igen eleg�ns kocsikat haszn�lnak. A versenyszer� fogathajt�s is nagyfok� eleganci�t felt�telez: a versenyek "k�llemi b�r�latb�l", d�jhajt�sb�l, majd ezt k�vet�en egy kem�ny pr�bat�telt jelent� maratonhajt�sb�l - 27 km-es terepverseny - �s v�g�l akad�lyhajt�sb�l �llnak.

�get�verseny

Az �get�versenyz�snek sok h�ve van az Egyes�lt �llamokban, ahol a lovak nagy r�sze "pacer" - teh�t a l�bsorrendj�t tekintve poroszk�l - Eur�p�ban is elterjedt ez a verseny�g, de itt ink�bb a hagyom�nyos �get�k a jellemz�ek.

L�versenyz�s

A l�versenyz�s vagy galoppverseny "a sportok kir�lya" sz�zadokon �t a sport�let jelent�s �sszetev�je volt, de mai form�j�t az angol teliv�r XVII-XVIII. sz.-i kialakul�s�nak k�sz�nheti. A h�res angol versenyp�ly�kat a XVIII. sz.-ban alap�tott�k, �s klasszikus versenyeiket, mint p�ld�ul a Derbyt vagy az Oaks-ot vett�k mint�ul a l�versenyz�ssel foglalkoz� m�s orsz�gok is  (ilyen a Kentucky Derby az USA-ban vagy a klasszikus versenyek �j-Z�landon). Nagy-Britanni�ban �s �rorsz�gban a versenyek t�len is folytat�dnak "steeplechase" akad�lyversenyek form�j�ban, amelyek k�z�l a legh�resebbek az aintreei Grand National �s a Cheltenham Gold Cup. Mindk�t orsz�gban rendeznek "pontt�l pontig" versenyeket amat�r lovasok r�sz�re.

S�kverseny

A vil�g majd minden orsz�g�ban rendeznek s�kversenyeket. Nagy-britanni�ban Newmarket, az Egyes�lt �llamokban pedig Kentucky a l�versenyz�s k�zpontja.

D�jlovagl�s, D�jugrat�s �s Military

A lovassport legt�bb szak�g�nak a gy�kerei a h�bor�s gyakorlatokban keresend�k. M�g a szigor� el��r�sokhoz k�t�tt, magas technikai k�pzetts�get ig�nyl� d�jlovagl�s is - ami a klasszikus renesz�nsz lovagl�s XX. sz.-i v�ltozata - az eur�pai hadseregek XIX. sz.-i lovass�gi feladataira vezethet� vissza. Els�nek azonban a g�r�g t�bornok �s t�rt�net�r� Xenophon (i.e. 430-355) volt az, aki le�rt speci�lis mozg�sform�kat �s edz�sprogramokat lovak r�sz�re. A d�jugart�snak, ennek a manaps�g nagy n�pszer�s�gnek �rvend� szak�gnak is szoros a kapcsolata a katonas�ggal, mivel az akad�lyokon  val� lovagl�s tudom�ny�t az olasz kapit�ny, Federico Caprilli (1868-1907) helyezte el�sz�r elm�leti alapokra �s alkalmazta a lovass�g kik�pz�s�ben.

A "military" �se egy komplett er�pr�ba volt katonatiszteknek �s lovaiknak. H�rom f�zisb�l �ll: d�jlovagl�sb�l, terepversenyb�l �s v�g�l egy akad�lyp�ly�n t�rt�n� d�jugrat�sb�l. 

T�vlovagl�s �s hobbi

A t�vlovagl�snak is - amely sor�n nagy t�vols�gokat tesznek meg l�h�ton - katonai m�ltja van, �s modern form�ja is igen speci�lis �s komoly fejl�d�sen �tesett sport�g. �ltal�ban a legjobb hossz�t�v� lovak az arabok vagy ezeknek keresztezett ut�daik. Ugyanakkor a lovakat csak mag��rt a lovagl�s �r�m��rt is lovagolj�k terepen "western" vagy "angol" st�lusban. Az angol �s �r l�bar�tok szivesen t�ltik a telet falk�z�ssal, amikoris l�h�ton k�vetik a kop�kb�l �ll� falk�t, a terepen �tugratva minden �tjukba ker�l� akad�lyt. M�s n�pek is h�dolnak a falk�z�s �r�meinek, mint p�ld�ul a franci�k, amerikaiak.