Kengyel

A nyereg tartoz�ka, ebbe teszi a l�b�t a lovas lovagl�s k�zben. A kengyel igen r�gi tal�lm�ny; ezt is, mint a nyeregdeszk�s nyerget Bels�-�zsi�ban, valamelyik lovas-nom�d n�p tal�lta fel, �s a n�pv�ndorl�s sor�n terjedt el mind a T�vol-Ketelen, mind Eur�p�ban, kor�t nem ismerj�k. K�t�lb�l, sz�jb�l, f�b�l �s csontb�l egyar�nt k�sz�thettek kengyelt. A hortob�gyi p�sztorok pl. m�g a sz�zadfordul� t�j�n is haszn�ltak fakengyelt. – A legr�gibb f�mkengyel-t�red�k (az i. sz. 2. sz.-b�l) egy hun s�rb�l (Dulga-Ul, K-Mong�lia) ker�lt el�. – A kengyel igen fontos r�sze a nyeregnek, ez teszi lehet�v� a hossz� id�n �t t�rt�n� lovagl�st, a sebes v�gt�t, a nyeregb�l folytatott harcot, vad�szatot, a l�r�l val� eredm�nyes nyilaz�st is. A kengyelt a hunok m�r biztosan haszn�lt�k, de �gy l�tszik, hogy nem �k, hanem az avarok terjesztett�k el Eur�p�ban. A honfoglal� magyarok h�taslovain elmaradhatatlan volt a kengyel, neve is m�r honfoglal�s el�tti finnugor eredet� szavunk. A kengyel, ami�ta f�mb�l val� v�ltozatait ismerj�k, mindig alkalmazkodott a lovas l�bbelij�hez. A puha talp� l�bbelikhez sz�les talpall�j�, kerekded form�j� kengyel volt a megfelel�. A kem�ny talp� l�bbelikhez pedig s�k talpall�val k�sz�ltek. �s hogy t�len ne f�zzon a lovas l�ba, b�r�nyb�rrel vont�k be a kengyelt, vagy kengyelbund�t h�ztak a l�bbelire. Az �tonj�r� ember – kiv�lt a k�z�pkorban, de eg�szen a 17. sz. v�g�ig – legink�bb lovon j�rt. Szek�ren csak a n�k �s papok k�zlekedtek. �s hogy a l�r�l val� es�skor ne t�rt�nj�k szerencs�tlens�g, j� b�re m�retezt�k a kengyelt, nehogy a lovas l�ba fennakadjon. – Irod. Dienes Istv�n: A honfoglal� magyarok fakengyele (Folia Arch., 1958); K�halmi Katalin: Fakengyel �s egy�b fat�rgyak egy nyugat-mong�liai m�zeumban (Folia Arch., 1958); Sz�ke B�la: Adatok a Kisalf�ld IX. �s X. sz�zadi t�rt�net�hez (Arch. �rt., 1954).