Gidr�n

EREDETE

A fajtaalap�t� Gidran Szenior m�nt b�r� Fechtig v�s�rolta Egyiptomban 1816-ban. A kis s�rga arab m�nt 1818-ban B�boln�ra osztott�k be, ahol 6 t�rzsm�nt adott. Ezek k�z�l Gidran II nev� fia ker�lt Mez�hegyesre, ahol vegyes holsteini, mecklenburgi, magyar, erd�lyi, arab �s moldvai kancaanyagot fedezett. A m�neseket ebben az id�ben sz�n szerint csoportos�tott�k. Mikor az 1840-es �vek elej�n az akkori m�nesvezet� gr�f Hadderg alt�bornagy - kor�nak egyik kiv�l� hyppol�gusa - az egyes m�nesek �llom�ny�t sz�rmaz�silag is feldolgozta der�lt ki, hogy az �n. „s�rgam�nes” �llom�nya t�lnyom�r�szt a Gidran II. ivad�kokb�l, illet�leg ezek lesz�rmazottjaib�l �ll. A rokonteny�szt�s elker�l�se, valamint a fajta k�llemi �s teljes�tm�ny-�rt�k�nek jav�t�sa �rdek�ben el�szeretettel alkalmaztak angol teliv�r m�neket, melyek ivad�kai k�z�l a kanc�kat egy-k�t gener�ci� ut�n fajtatiszta gidr�n m�nnel visszakeresztezt�k. A teliv�r apas�g� (F1) m�neket eg�szen kiv�teles eseteket lesz�m�tva a teny�szt�sb�l kiz�rt�k. 1920. m�rcius 20-�n a rom�n megsz�ll�st k�vet�en az akkor lelt�r szerinti 98 gidr�n kanc�b�l a rom�n kir�lyi csapatok 74 kanc�t hadizs�km�nyk�nt magukkal vittek. 11 kanca a harcok sor�n elkall�dott, mind�ssze 13 egyed maradt meg. Ebb�l az igen s�lyosan megfogyatkozott �llom�nyb�l 1944-re siker�lt a kancal�tsz�mot 90-re fejleszteni, mikor is a II. vil�gh�bor� k�vetkezt�ben be�llott vesztes�gek miatt 1948-ban 28 kanca �rkezett vissza a n�metorsz�gi Bergstettenb�l.
A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban az �llom�ny konszolid�l�s�ra a kor�bbi ellentmond�sos tapasztalatok miatt csak kisebb m�rt�kben haszn�ltak teliv�r m�neket, ehelyett kisb�ri-f�lv�r (Maxim V, Kozma III) �s arab (Mersuch III, Siglavy VI, Gazal III) m�nekkel pr�b�lkoztak igen j� eredm�nnyel. Ez id� t�jt konszolid�l�dott a fajta anglo-arab jellege, elt�ntek a haszn�latbeli probl�m�k, s minden tekintetben egy igen kiv�l� �rt�kes �llom�ny alakult ki viszonylag r�vid id� alatt.

K�LLEME

Er�teljes szervezet�, nagyr�m�j�, el�g t�meges, k�z�pneh�z h�tas �s h�mos t�pus� fajta. Feje a testt�meggel ar�nyos nagys�g�, k�z�pmagasan t�z�tt, egyenes profilvonal�, esetenk�nt kisfokban burkolt. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, k�zepesen hossz�, kifejezett baltav�g�ssal. A m�nekn�l �ltal�ban j�l �velt, de az alacsonyan illesztett izomszeg�ny nyak a kanc�kn�l is teny�szt�sbõl kiz�r� t�nyez�. Marja kifejezett, hosszan h�tbany�l� el�g j�l izmolt. H�ta k�zepesen hossz�, nagy sz�mban vannak hosszabb t�rzs� egyedek. �gy�ka k�zepesen hossz�, el�g feszes. A sz�gy sz�les, j�l izmolt, a mellkas t�bb�-kev�sb� m�ly, j�l dong�zott.

M�retei:                           
marmagass�g bottal: m�nek 160-168, kanc�k 155-167 cm,
marmagass�g szalaggal: m�nek 173-180, kanc�k 165-177 cm,
�vm�ret: m�nek 188-200 cm, kanc�k 185-198 cm,
sz�rk�rm�ret: m�nek 21-23 cm, kanc�k 20-22 cm.

Az anglo-arab hat�s ellen�re jelenlegi �llom�nyunk felt�n�en er�s csontozat�. Az er�teljes szervezet kifejez�sre jut a t�megess�gben is. Ennek oka, hogy az ut�bbi 20 �vben alkalmazott m�nek eset�ben a nagy r�m�nak kit�ntetett szerepe volt (Gidran IV, VIII, X, XI). A j�v�ben c�lkit�z�s a testt�meg meg�rz�se mellett a nemess�g, az elegancia fokoz�sa. A l�bszerkezet t�bb�-kev�sb� szab�lyos, az �llom�ny durva l�bszerkezeti hib�kt�l mentes. A mozg�s k�zepes hossz�s�g�, akci�j�ban, rugalmass�g�ban gyakran jav�t�sra szorul.

HASZNOS�T�SA

T�bbhaszn� melegv�r� fajta. H�tas �s fogatl�nak egyar�nt megfelel�. A hazai lovassportban sz�mar�ny�n�l nagyobb ar�nyban tal�lunk eredm�nyes egyedeket. Kisl�tsz�m� �llom�nya folyt�n szelekci�s lehet�s�ge viszonylag korl�tozott. Mint �shonos g�nrezerv fajta, a magyar �llat-teny�szt�sben kult�rt�rt�neti �s genetikai �rt�ket is k�pvisel. Egyes kancacsal�djai 20-25 gener�ci�s teny�szt�si m�lttal is rendelkeznek.

�LLOM�NYA

1992-t�l a fajta fenntart�ja �s nemes�t�je a Kisb�ri-f�lv�r �s Gidr�n L�teny�szt� Orsz�gos Egyes�let. Az Egyes�let nyilv�ntart�s�ban mintegy 160 fajtatiszta kanca tal�lhat�.
Nagyobb teny�szetei a Pannon Lovasakad�mia mar�cpusztai �s V�r�s J�zsef gy�r�si m�nese, a t�bbi kisteny�szt�k kez�n tal�lhat�. Magyarorsz�gon k�v�l csak Rom�nia �s tal�n Bulg�ria rendelkezik m�g kisebb popul�ci�val, ez�rt fajtatiszt�n val� fenntart�sa a vil�g�r�ks�g szempontj�b�l is jelent�s.