A nagykant�r

A nagykant�r a halad� lovas sz�m�ra egy megfelel�en kik�pzett lovon lehet�v� teszi a finomabb seg�ts�gad�st. Az alapkik�pz�s sor�n a lovasnak meg kell tanulnia, hogy a feladatokat a k�nny� oszt�lyig csik�zabl�val is k�pes legyen lovagolni. A d�jlovakn�l haszn�lt nagykant�r k�t zabl�b�l �ll, �gy, hogy a lovas egyszerre k�t sz�rat tart a kez�ben. Az egyik a csik�zabla, a m�sik a fesz�t�zabla. A fesz�t�zabla rendszerint v�konyabb, mint a csik�zabla, mely a l� sz�j�ban az egy, vagy k�t t�r�s miatt enyhe �vet �r le. A vastagabb ajk� lovak eset�ben kiss� sz�lesebb sz�jr�sz aj�nlatos. A fesz�t�zabla hat�s�t, a "nyelvszabads�g" �s a zabla er�ss�ge befoly�solja. (nyelvszabads�g: a fesz�t�zabla sz�jr�sz�nek k�zep�n tal�lhat� kisebb, vagy nagyobb m�rt�k� �sszesz�k�l� �v).
A fels� �s als� r�szre osztott fesz�t��gak hossz�nak ar�nya 1:2,5 - 1:2 legyen. Versenyeken az als� �g hossza d�jlovagl�sban 5-10 cm, az egy�b szak�gak eset�ben legfeljebb 7 cm. Teljes�tm�nyvizsg�kon a fesz�t�zabla vastags�ga legal�bb 14 mm. A fels� �gakhoz r�gz�tj�k a kant�r pofasz�jait, az als� �g mozg� gy�r�ire pedig a sz�rakat. A fesz�t�sz�rak legyenek kiss� v�konyabbak, mint a csik�zabl�hoz fut�k.
Az �lladz�l�nc t�bb, a v�gei fel� elv�konyod� �s egym�sra simul� ov�lis gy�r�b�l �ll. Egy kis, az �lladz�l�nc k�zep�n tal�lhat� gy�r�, az �tk�t�sz�j gy�r�je, az �gynevezett �tk�t�sz�j becsatol�s�ra szolg�l. Ez az als� �g als� harmad�ban tal�lhat� �tk�t�sz�j karik�kon �thaladva sz�ks�g eset�n szab�lyozza az �lladz�l�nc helyzet�t (magass�g�t). Megakad�lyozza, hogy a l� r�harapjon a a fesz�t�zabla als� �gaira. Az �lladz�l�nc horgai kifel� fordulnak - hegy�kkel el�refele. Ezekbe akasztjuk bele fel�lr�l a mindig jobbra kitekerend� �lladz�l�ncot, a jobb oldalon bel�lr�l, a bal oldalon k�v�lr�l. Helyes fekv�s�k d�nt� hat�ssal van a j� kant�roz�sra �s hat�s�ra. Az elg�rb�lt horgok a l� sz�j�nak s�r�l�seihez vezetnek.
A nagykant�r eset�ben az orrsz�jat haszn�ljuk.