Mechanika
Muybridge pontosan le tudta rni a l ugrsnak egymst kvet mechanikai fzisait, m ennek az ugrsnak a ballisztikai rejtlyei mg ma is sok fejtrst okoznak a kutatknak.
Az egyik nehzsg abbl addik, hogy rendkvl bonyolult grafikusan brzolni a l slypontjnak treplst az akadly felett - mrpedig ez volna minden ballisztikai elemzs elfelttele. Az ll l slypontjt mr kiszmtottk, de az egyes vgtagok s a testrszek slypontjait, mg mindig nem sikerlt egyrtelmen meghatrozni.
A grand prix ugrlovairl kszlt filmfelvtelek, valamint az elrugaszkodskor s talajrskor a lbakat terhel erk elemzsvel ugyanakkor sikerlt feltrni az akadly lekzdsekor mkdsbe lp alaptrvnyeket.
![horse_jump.gif (123366 bytes)](http://www.tar.hu/freezse/horse_jump.gif)
Ahogy a vgtz l az akadly el r az utols lpsnl a mells kvetlb tmasztkknt szolgl az elre halad mozgs felfel trtshez. A talajjal rvidebb ideig rintkezsben marad mells vezetlb ehhez kisebb mrtk, felfel irnyul impulzusnyomatkot tesz hozz. Az elre irnyul toler flfel irnyul tolerv talaktsakor a mells lbak tulajbonkppen lelasstjk a ltest elejt, gy amikor a hts lbak elre jnnek, hogy az ugrs eltt mg utoljra talajt fogjanak, elrbb nylnak a mells lbaknl. Ms szval, a hts lbak az akadlyhoz kzelebb emelkednek el a talajtl, mint a mellsk. A l testnek eleje mr elmozdult flfel, amikor a hts lbak talajt rnek. A hts lbak azutn htrafel lknek egyet, hogy rlltsk a lovat arra a rpplyra, amelynek elrugaszkodsi szgt a mells lbak mozgsa ltal megadott elfordulsi mrtk hatrozza meg.
Az akadly tloldaln a mells kvetlb r elszr talajt. Nagyrszt elrehajt lkhatst idz el, vagyis folytatja az llat elre irnyul mozgst. Msodikknt a mells vezetlb fog talajt, s komoly htralk hatsval a fldet rs legfbb fkezje. Ezutn rkezik a hts kvetlb, s erteljes elre irnyul lksvel visszazkkenti a lovat a normlis vgta ritmusba. Mire a hts vezetlb is talajt r, a dolgok mr visszatrtek a rgi kerkvgsba, s ezt a lbat nagyjbl mr a rendes vgtalpseknl kimutathat vzszintes s fggleges erhatsok rik.
![lo30.gif (45463 bytes)](http://www.tar.hu/freezse/lo30.gif)
|