Lipicai m�nes

A b�kk haz�nk legszebb, legvadreg�nyesebb, legmagasabbra emelked� karsztos t�nkhegys�ge, mely jelenlegi ismereteink szerint t�bb, mint 300 milli� �ves m�ltra tekint vissza. A hegys�g p�ratlan sz�ps�g� term�szeti k�pz�dm�nyek, kult�rt�rt�neti �r�ks�gek eg�sz sor�t t�rja el�nk. A term�szet szinte halmozza itt a sz�ps�get. Az �vsz�zados, hatalmas famatuzs�lemek alkotta erd�k z�ldj�vel bevont hegyoldalak tetej�t d�szk�nt �kes�tik a B�kk-hegys�g geol�giai nevezetess�gei a csupasz m�szk� kib�v�sok, az �gynevezett k�vek. A 800-900 m magasban fekv� B�kk-fenns�k �l�vil�ga sz�mos ritkas�gsz�mba men� n�v�ny �s �llatfajjal b�velkedik.

A t�rs�g"f�v�rosa" a hegys�g �szaknyugati l�b�n�l fekv� Szilv�sv�rad szint�n sz�mos, a term�szet, valamint az ember alkotta l�tv�nyoss�ggal rendelkezik. A k�zs�ghez tartoz� Szalajka-v�lgy a B�kk hegys�g, �s az orsz�g legszebb magashegys�gi jelleg� v�lgye. Csod�latos term�szeti adotts�gai �s k�l�nleges l�tnival�i a Szalajka-patak, Sziklaforr�s, F�tyol-v�zes�s, ist�ll�sk�i �semberbarlang, az Erdei M�zeum �s a pisztr�ngos tavak.

L�teny�szt� el�deink munk�j�t, nagyszer� hozz��rt�s�t dics�ri az a gondolat, melynek eredm�nyek�nt 1952-t�l ez a csod�latos k�rnyezet ad otthont ennek a t�bb, mint 400 �ves teny�szt�i m�lttal rendelkez� l�fajt�nak, a lipicainak. Az itt l�v� k�rnyezet nem csak sz�ps�g�vel �vezi Eur�pa legr�gebbi kulturl� fajt�j�t, hanem term�szeti adotts�gaival, k�rnyezeti hat�saival tev�kenyen hozz�j�rul a lipicainak, mint "hegyi l�" fajt�nak teny�szt�si sikereihez.

Az els� m�nest 1580-ban a Trieszt melletti kis faluban, Lipizz�n alap�tott�k a Habsburg uralkod�h�z sz�m�ra. A m�nes alap�t�sakor a k�vetkez�k fogalmaz�dtak meg:
"itt a legjobb lovakat teny�ssz�k, melyek a cs�sz�ri udvar sz�m�ra lesznek el�vezetve. Ezek a legkiv�l�bb �s legt�r�k�pesebb lovak legyenek. Kem�ny �s f�ves talajon j�rjanak ott, ahol kev�s f� n�l"

A lipicai l� magyarorsz�gi teny�szt�s�t 1806-t�l sz�m�tjuk, s t�bb kit�r� ut�n ker�lt a m�nes a mai teny�szhely�re, a B�kk-fenns�kra, ahol a term�szeti k�r�lm�nyek legjobban megfelelnek a fajta ig�nyeinek. Jelenleg Szilv�sv�radon 70 anyakanca �s a fedez�m�nek biztos�tj�k e p�ratlanul �rt�kes fajta tov�bbfejl�d�s�t. A jelenlegi l��llom�ny 250 k�r�l alakul. A csik�k 3 �ves korukig a B�kk-fenns�kon, a Nemzeti Park kiemelten v�dett hely�n nevelkednek. A fenns�k k�zponti nevel�hely�n - Csipk�sk�ton - hangulatos �d�l�h�zak �s teljes panzi� v�rja kedves vend�geinket lovagl�si, lovas-sz�nk�z�si, kocsik�z�si lehet�s�ggel

Szilv�sv�radon Palavichini �rgr�f par�d�s ist�ll�j�ban tal�lhat�k a m�nes legszebb apa-�llatai, �s egy csod�latos l�t�rt�neti ki�ll�t�s is. Az �p�let tet�ter�ben 7 db, minden ig�nyt kiel�g�t� vend�gszoba v�rja a pihenni, kikapcsol�dni v�gy� vend�geket. A Szilv�sv�radon teny�sztett lipicaiak els�sorban a fajta fogatos haszn�lat�ra alkalmas tipus�t k�pviselik, melyet f�mjeleznek a fogathajt� sportban el�rt kiemelked� hazai �s nemzetk�zi eredm�nyek. Eur�pa legszebb fekv�s� lovasstadionj�ban az �vr�l-�vre megrendezett Lipicai Lovas Fesztiv�l keret�ben a lovakat, lovas sportokat kedvel� l�togat� sz�nvonalas rendezv�ny keret�ben sz�rakozhat, ker�lhet k�zelebb a szilv�sv�radi lovas �lethez �s a lipicaiakhoz.