Hogyan tanula a l�?
A lovak gyorsan tanulnak, ha megfel� kik�pz�st kapnak. Tanul�suk f�leg gondolati asszoci�kon alapszik. Ha egy adott felaladot egy sz�m�ra kellemes dologhoz k�thet, hemerebb elsaj�t�tja, mint egy f�lelmet, vagy f�jdalmat kelt� asszoci�ci� eset�ben. Az a l� pl. amelyik nehezen �llja a patkol�st, hamarabb r�vehet�, hogy t�rje, ha k�zben kedvenc csemeg�j�t fogyaszthatja, vagy sz�n�t ropogtathat. Ha arra akarjuk r�venni a lovat, hogy parancsra elinduljon, �s mindezt �gy, hogy k�zben a sz�rral ind�tjuk, �s k�zben az "indulj" sz�t mondjuk, hamar megtanulja, hogy enyhe nyom�sra, vagy sz�ra elinduljon. A l� hamar beleszokik a napirendbe, figyeli az esem�nyeket, f�lel a hangokra. Azt is gyorsan megtanulj�k, hogy az egyes hangulatokat elk�l�n�ts�k egym�st�l. Felismerik az emberi hangban kifejez�d� megel�gedetts�get, nyugalmat, az inger�lts�get, de a n�gat�st, vagy a b�tor�t�st is.

Jutalmaz�s �s b�ntet�s:
A lovak �ltal�ban fesz�ltek �s �berek, �gy jobb, ha a jutalmaz�sos kik�pz�st v�lasztjuk, mint sem a b�ntet�sen alapul�t. Amikor a l� valamit j�l hajt v�gre, d�cs�rj�k meg-de mindig ugyanazzal a dloggal, vagy hangnemmel. Ha hib�zik, ink�bb ne sz�ljunk semmit, csak tegy�k kem�nyebb� a jeleket. A legt�bb l� az ember kedv�ben akar j�rni! Vannak persze alkalmak, amikor az �llat k�l�n�sen akaratos, vagy konok. Ilyen esetben el�g egy kisebb, de hat�rozott pofon. Ez el�g arra, hogy a l� �rezze, viselked�se nem helyes. Alapszab�ly, hogy a d�cs�ret �s a b�ntet�s r�gt�n a k�rd�ses cselekedet ut�n t�rt�njen, k�l�nben a l� nem tanul bel�le.

Nem akaratlagos tanul�si folyamatok:
Ha valamely cselekedet�het�hez kellemetlen �lm�ny t�rsul, a l� igyekszik nem v�grehajtani azt t�bbet. El�g minden ugr�s el�tt egy f�jdalmas r�nt�s a zabl�n, a l� hamar megtanulja, hogy az ugr�s f�jdalmat jelent, �s legk�zelebb m�r ellenszeg�l.