Sz�rmaz�sa

A fajta eredete t�bb mint 400 �vre ny�lik vissza, amikor 1580. m�jus 19-�n d�nt�s sz�letett egy hercegi m�nes fel�ll�t�s�r�l a k�ves, karszt-tet�n fekv� Lipic�n. A cs�sz�ri udvar sz�m�ra k�v�ntak itt kiv�l�, t�r�k�pes, a pomp�t, a gazdas�got minden jelleg�ben mutat� lovat el��ll�tani. A teny�szt�s spanyol lovakkal indult, de eg�sz Eur�p�ban kutattak olyan m�nek (de kanc�k) ut�n is, amelyek a k�v�nt c�lt biztos�tani l�tszottak.
A d�n kir�lyi m�nesb�l az ugyancsak spanyol h�tter� Pl�t� nev� m�n ker�lt Lipic�ra. K�vette ezt a m�nt a n�polyi kir�lys�g legjobb spanyol fajt�j� m�nes�b�l sz�rmaz� Conversano. A csehorsz�gi Kladrubb�l a m�ig nagy �rt�k�nek tartott Favory t�rzs alap�t�ja �rkezett. Favoryval egy�tt v�s�rolt�k meg a lipicai m�nes sz�m�ra az eredeti spanyol m�n Maestosot is. N�polyb�l sz�rmazott a pej sz�n� Neapolitano is, amelyet 13 �vesen vett�k meg a lipicai m�nes sz�m�ra.
Az 1800-as �vek elej�n a Lipic�n kialakult m�nes sem tudta mag�t t�vol tartani az el�z� �vsz�zadok kiemelked� teny�szhat�s� fajt�j�t�l az arabt�l. A Siglavy t�rzsb�l sz�rmaz� arab m�n beker�lt a fajt�ba �s Siglavy Capriola n�ven m�ig vir�gz� geneol�giai vonalat alap�tott. Id�k�zben kieg�sz�lt a lipicai t�rzs az Incitat� �s a Tulipan geneol�giai vonalakkal. A vil�gon ezt a 8 vonal�t ismerik el a fajt�nak.
Az �vsz�zadok viharaiban a m�nes nem mindig folytathatta k�v�natos, nyugodalmas �let�t. A h�bor�kban el�fordul� idegen k�zre jut�s f�lelme miatt a m�nes t�bbsz�r k�nyszer�lt menek�l�sre. T�bbnyire Magyarorsz�gra 1809-1815 k�z�tt 6 �vet �lt a m�nes Mez�hegyesen. Az 1815-�s visszavonul�skor Mez�hegyesen maradtak az alkatban, t�megben megl�v� pluszvari�nsok. Mez�hegyesr�l 1873-ban k�lt�zik a lipicai fajt�j� m�nes Fogarasra, majd 1912 ut�n Fogarasr�l is B�boln�ra ker�l. Az 1950-es �vekt�l - el�sz�r csik��vj�ratokkal - indult meg a lipicai fajt�j� lovak B�kk hegys�gbe telep�t�se. A csik�kat 1959-ben k�vette az eg�sz m�nes. �vsz�zados kit�r� ut�n a fajta kialakul�s�hoz hasonl� talaj �s �ghajlati k�r�lm�nyek k�z� t�rt vissza.

K�lleme

A lipicai fajt�nak nagy kosfeje van, amely azonban nem burkolt. Szemei nagyok, �l�nkek, �rtelmet mutat�k, Feje ink�bb alacsony t�z�s�. Nyaka izmos, kakasnyak, magas illeszt�s�. Ebb�l ad�d�an marj�ra r�borul gazdag izomzata. H�ta hossz�, sz�les, j�l izmolt, m�gis gyakran puha. �gy�ka hossz�, sz�les, j�l izmolt, er�s, ez�rt j�l k�t�tt.
Fara kifejezetten sz�les, igen j�l izmolt alma vagy dinnye far. Ir�nyults�g�t tekintve ink�bb v�zszintes. Ig�s, hint�s jelleg�nek megfelel�en sz�gye rendk�v�l sz�les, felt�n�en j�l izmolt. Mellkasa ink�bb dong�s, mint m�ly, ami maga ut�n vonja lapock�j�nak meredeks�g�t. Fel �s alkarja gazdagon izmolt. �z�letei, inai sz�razak, szik�rak, csontjai tiszt�k. H�tuls� l�bai gyakran kardosak �s el�l-h�tul el�fordul a puha cs�d.
K�llemi jelleg�b�l ad�d�an mozg�sa nem t�r�lel�, ink�bb akci�s. Az ut�bbi 2-3 gener�ci�ban sokat javult. �ltal�ban sz�rke, de a sz�rke semmik�ppen sem kiz�r�lagos. Kisebb gyakoris�ggal el�fordul a fekete, s�t a pej lipicai is.

Bottal m�rt marmagass�ga		152-162

Szalaggal m�rt marmagass�ga		163-171

�vm�rete				190-220

Sz�rk�rm�rete				 21- 23

�rt�km�r� tulajdons�gai, felhaszn�l�sa

A barokk st�lus klasszikus k�pvisel�je. Igen tanul�kony, nagyon engedelmes, j� munkak�szs�g� fajta. Kem�ny, ellen�ll�, nem nagy ig�ny� fajta.
Mozg�sa egyed�l�ll�, ami ruganyoss�g�ban, akci�ss�gban jut kifejez�sre. Impoz�ns megjelen�s� �s mozg�s� l�fajta. Els�sorban fogatl�, kiv�l� hint�s �s kocsil�. Ig�sl�k�nt is meg�llja a hely�t. A spanyol iskol�ban tradicion�lis l�fajta.
K�l�nleges �rt�ke, hogy 400 �ve fajtatiszt�n teny�sztik. Az 1800-as �vek elej�n alkalmazott egyetlen arab cseppv�rkeresztez�st�l eltekintve idegen fajt�t soha nem alkalmaztak teny�szt�se sor�n.
E tulajdons�gain a lipicai lovat teny�szt�k vil�gsz�vets�ge er�sen tov�bb �rk�dik.

A fajta jelenlegi helyzete, v�rhat� szerepe

A mez�gazdas�g �talak�t�sa, az azt megel�z� sorozatos �gazati �tszervez�sek drasztikus h�tr�nnyal nem �rintett�k a fajt�t. Genetikai �rt�ke vil�gh�r�, a k�zteny�szt�sben is �rt�kes �llom�nyok vannak.
Szerepe a fogatsportban, kisebb m�rt�kben mez�gazdas�gi ig�smunk�ban �s f�leg a hobby-teny�szt�sben van. Ez ut�bbi kapcs�n a legsz�lesebb felhaszn�l�s�ra k�n�lkozik lehet�s�g. Magyarorsz�gon is elindult a csup�n sz�rmaz�si k�l�nlegess�ge miatti teny�szt�se. A j�v�ben ez mindink�bb el�t�rbe ker�lhet.
Mintegy 300 kanc�t tart ny�lv�n elismert teny�szt�szervezete, amelyik a
Magyar Lipicai L�teny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete
3348. Szilv�sv�rad, Park. u. 13.

A fajta nagyobb l�tsz�m� fontosabb teny�szete:

Szilv�sv�rad