Mit l�t a l�?
A l� l�t�sa nem k�l�nb�zik m�s s�kvid�ki legel� pr�da�llatok, pl. a szarvasmarha, vagy az antilop l�t�s�t�l. E fajoknak a lehet� legsz�lesebb ter�letet kell �tl�tniuk, hogy a leselked� vesz�lyeket gyakorlatilag minden ir�nyb�l �szlelhess�k.
A szemek a fej k�t oldal�n helyezkednek el, �s nem el�ren�znek - ez ut�bbi a ragadoz�k jellemz�je. Term�szetes �l�hely�k�n a f�ev�k naponta mintegy 11 �r�t t�ltenek lehajtott fejjel legel�szve. Ez a testhelyzet lehet�v� teszi, hogy ev�s k�zben csup�n a fej kis ford�t�s�val bel�thass�k az eg�sz terepet. Nem kell teh�t megfordulniuk, mint az embernek, ha maga m�g� akar l�tni. Legel�s k�zben a l�t�mez�ben akad�lyt csak a n�gy v�kony l�b jelent, mindazon�ltal a l�t�berendez�s megfelel�en ki tudja sz�rni a leselked� vesz�lyeket. A magas t�l�l�si ar�nynak ez a magyar�zata, de r�mutat arra is, mi�rt nem siker�l �szrev�tlen�l megk�zel�teni egy legel�sz� lovat.
Sok�ig �gy hitt�k, hogy a sz�geb �ll�nak v�lt receh�rtya miatt a l�nak mozgatni a kell a fej�t, ha valamit f�kuszba akar hozni. Ma m�r tiszt�zt�k, hogy a receh�rtya k�z�ps� r�sz�n a leg�lesebb a k�p, teh�t ez magyar�zza, hogy ha valamit figyel, mozgatja a fej�t, azaz a szemlecs�n kereszt�l �rkez� f�nyt pontosan a receh�rtya k�zep�re ir�ny�tja.
A biztons�g �rzet �s a j� k�z�rzet el�r�s�hez n�lk�l�zhetetlen tiszta l�t�s felt�telezi a fej �s a nyak szabad mozg�s�t is. Ha lovas sz�rral korl�tozzuk a fejmozg�st, l�nyeg�ben r�szlegesen megvak�tjuk a lovat. Ez az egyik oka annak, hogy a l� n�ha kimondottan harcol a fej��rt. A m�sik, hogy a t�lzott mozg�skorl�toz�s p�nikba hajszolja a lovat. A l�, hogy tiszt�n l�ssa a maga el�tti �tszakaszt, nyak�t meghajl�tja, fej�t kicsit beh�zza.
A l� pupill�ja nem kerek, hanem v�zszintesen ov�lis, s ez sz�les, de lapos l�t�teret biztos�t neki, ez�rt k�nnyen megijed a l�t�ter�b�l �ppen kies�, de feje f�l�tt l�v� dolgokt�l. A l� oldalra nem l�t t�rben, ez�rt ha valami oldalr�l megijeszti, oldalra pr�b�l kit�rni, mivel nem tudja eld�nteni, mi az, �s milyen messze van.

Mindig szem el�tt...
L�h�ton �lve is mindig lovunk "szeme el�tt" vagyunk. L�tja lovasa l�b�t, azt is, hogy van-e n�la ostor, vagy nincs, esetleg �pp haszn�lni akarja-e. Fordul�kban, vagy k�r�k�n haladva �s helyesen vezetve, a l� �voldal fel� es� szeme l�that�v� v�lik, �gy a lovas �s l� egym�s szem�be n�zve haladhat.

�rdekess�g:
R�gi hiedelem, hogy a l� sz�nvak. Bebizonyosodott azonban, hogy szem�kben az ember�hez hasonl� sz�n�rz�keny sejtek tal�lhat�ak. �gy t�nik, legjobban a narancss�rg�t, s�rg�t, �s a pirosat l�tj�k, de meg tudj�k k�l�nb�ztetni a z�ldet is, viszont a k�kkel �s az iboly�val m�r probl�m�ik vannak. Fontod, hogy kik�pz�s sor�n a lovak k�l�nb�z� sz�n� akad�lyokkal tal�lkozzanak, illetve szokjanak meg minden sz�nt, ami csak el�fordulhat a p�ly�kon.