KISB�RI F�LV�R

Sz�rmaz�sa

A fajta a Kisb�r nev� helys�gr�l kapta a nev�t, ahol 1853-t�l sz�nvonalas l�teny�szt�s folyt. A m�nes megalakul�s�t�l a nemesv�r� l� teny�szt�s�t volt hivatva szolg�lni. Mivel ekkor a kor lova k�ts�gtelen�l az angol teliv�r volt, 1860-ban m�r nemzetk�zileg is jelent�s sz�m� �s f�leg min�s�g� angol teliv�r gy�lt �ssze Kisb�ren. Emellett Kisb�ren mintegy 100-150 vegyes sz�rmaz�s� teny�szkanca is �llott. Ennek c�lja a katonas�gnak megfelel� husz�rl� biztos�t�sa �s az orsz�gos fedez�m�n-�llom�ny ut�np�tl�s�nak megteremt�se volt. Ezen a kancaanyagon egyre ink�bb �s folyamatosan angol teliv�r fedez�m�neket alkalmaztak. E teny�szt�s hat�s�ra kialakult egy angol teliv�rhez k�zel �ll�, de ann�l t�megesebb, felt�tlen nyugodtabb, nagyobb munkak�szs�g� �s k�l�n�sen korrektebb k�llem� h�tasl� t�pus. Az �gy el��ll�tott f�lv�r m�nek az orsz�gos fedez�m�n ig�nyt teljes m�rt�kben kiel�g�teni �s a teliv�rt p�tolni tudt�k. M�sod-, harmadoszt�ly� teliv�r m�nek helyett Kisb�r els�rang� f�lv�reket teny�sztett a k�zteny�szt�s sz�m�ra. A sz�zadfordul�n ezek a f�lv�rek m�r nevet szereztek maguknak, hogy azt�n Eur�pa lovat kedvel� t�rsadalma �vtizedekig rajongjon a kisb�ri f�lv�r�rt.
A mez�gazdas�g intenz�vebb� v�l�s�val egyre er�teljesebben fogalmaz�dott meg a kisb�ri f�lv�r t�meges�t�s�nek ig�nye. E folyamat sor�n el�bb a kiemelked� �r�k�t� erej� teliv�rek ut�n �ll�tottak fel t�rzsm�neket a f�lv�r m�nesben, majd mez�hegyesi f�lv�r m�nek fel�ll�t�s�ra is sor ker�lt. Ut�bb kider�lt igen nagy haszonnal.
Geneol�giai vonalat alap�tott a fajt�ban Deutscher Michel, Dunure, Fen�k, Slive, Gallion, Kozma, Maxim, Filou, Shannon. Kanca oldalon igen �rt�kes m�nnek bizonyult North Star XXV, Willlilam Rufus, Furioso XXXIII, Montbar.
A II. vil�gh�bor� el�tt az azonos teny�szt�si technik�val l�trehozott trakehneni fajt�b�l �ll�tottak fel t�rzsm�neket a kisb�ri f�lv�r m�nesben. H�rom m�n bizonyult �g�retesnek. Sz�plak, Form�s, Lobog�. Karrierj�ket a II. vil�gh�bor� kett�t�rte. Lobog� geneol�giai vonala teljesen felsz�mol�dott. A m�sik kett� geneol�giai vonala ma is �l.

K�lleme

Az angol teliv�r jelleg�hez k�zel �ll�, magas f�lv�r t�pus. A k�llemre t�rt�n� szigor� szelekci� miatt a teliv�rt�l korrektebb. Hat�rozottan h�tas t�pus, de k�nnyebb h�mos munk�ra is alkalmas. Feje nemes, szik�r, egyenes profilvonal�. Nyaka hossz�, j�l �velt, t�bbnyire k�z�pmagasan illesztett, de gyakran el�fordul k�z�tt�k alacsony nyakilleszt�s� egyed is. Marja a teliv�r hat�snak k�sz�nhet�en magas, hossz�, h�tba ny�l�. Lapock�ja d�lt, hossz�, el�gg� szabad mozg�s�, de e tekintetben kifog�solhat� egyedekkel is tal�lkozunk. A h�t gyakran el�rem�lyedt. A far j�l izmolt, gyakran almafar. A mellkas a magas f�lv�r jellegnek megfelel�en m�ly �s kev�sb� dong�s. A l�b�ll�s ritk�n kifog�solhat�.

Bottal m�rt marmagass�ga	160-170  cm 

Szalaggal m�rt marmagass�ga	168-178  cm

�vm�rete			175-195  cm

Sz�rk�rm�rete			 20-21,5 cm

Leggyakoribb sz�ne ma a s�rga, pej. El�fordul sz�rk�ben �s ritk�n feket�ben.

Felhaszn�l�sa, �rt�km�r� tulajdons�gai

A kisb�ri f�lv�r lovak a lovassport valamennyi �g�ban eredm�nyesen haszn�lhat�k. B�r a fajta k�ts�gtelen�l vesz�tett a sz�zadfordul�n, a k�t vil�gh�bor� k�z�tti megalapozott h�r�b�l ma is kiemelkedik a l�fajt�k k�z�l ac�loss�g�val, robban�konys�g�val, kem�nys�g�vel �s nemess�g�vel. E tulajdons�gai miatt nemcsak a hobby l�tart�k, hanem a teljes�tm�ny sportokat folytat�k k�r�ben is igen kedvelt.
A fajta j� n�h�ny egyed�ben megmutatkoz� kiemelked� lovagolhat�s�gi tulajdons�g (a popul�ci� �tlag�hoz viszony�tott nagy szelekci�s differenci�l) a sportir�nyban folytatott szelekci� eredm�nyess�g�re h�vja fel a figyelmet.

A fajta jelenlegi helyzete, v�rhat� szerepe

A magyarorsz�gi l�fajt�k k�z�l a kisb�ri-f�lv�r rendelkezik a legt�bb t�rzsk�nyvi ellen�rz�s alatt �ll� egyeddel. Sz�muk t�bb mint ezer, s az orsz�g eg�sz ter�let�re kiterjed. Nagyobb egyeds�r�s�ggel tal�lhat� a kisb�ri-f�lv�r l�fajta Tolna, Fej�r, Kom�rom az Alf�ld�n Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben. Jelent�s popul�ci�i vannak Pest, N�gr�d, Vas megy�ben. Teny�szt� egyes�lete megalakul�sa �ta a fajta egyedeinek min�s�ge egyre javul. Jelent�sek �s ism�tl�d�ek az egyes egyedek k�llem�t, teny�sz- �s sport�rt�k�t bemutat�, illetve min�s�t� szeml�k. A fajta jelent�s�ge a j�v�ben minden bizonnyal n�. A szervezett teny�szt�s keretei, a j�l megfigyelhet� tudatform�l�d�s biztos�t�k lehet a fajta meg�rz�s�re, l�tsz�m�nak gyarapod�s�ra. A saj�tteljes�tm�ny-vizsg�k kiterjedtebb� v�l�s�val a genetikai �rt�k, a sportir�ny� �t�r�k�t�-k�pess�g javul�s�val sz�molhatunk.