��K�s� Mioc�n korszak-17 milli� �vvel ezel�tt

Egy teljesen �j l�fajta t�nt fel ebben az id�ben �szak-Amerik�ban. A kb. 90 cm magas Merychippus alkalmazkodott az ottani s�ks�gok kem�ny f�veihez. Bonyolult �rl�fogakkal rendelkezett, hogy a durva, kem�ny f�vet is meg tudja r�gni. Ezek a fogak m�r eg�szen hasonl�ak voltak a ma �l� lovak fogaihoz. Az oldals� l�bujjai tov�bb kisebbedtek, �s m�r nem �rintkeztek a f�lddel. A f� l�bujj megvastagodott, hogy m�g gyorsabban tudjon mozogni a sz�raz, kem�ny talajon. Nem voltak m�r mancsai, s�ly�t a k�z�ps� l�bujjon l�v� egyetlen megn�vekedett pata hordozta. A nagyobb s�ks�gi lovak, 17-11 milli� �vvel ezel�tt mindink�bb csord�kban �ltek. Ez volt a ma �l� legel� l� v�lhet� el�dje.

Maradv�nyait sok k�s� Mioc�n lel�helyen is megtal�lt�k: Colorado-ban, az Amerikai Nagy S�ks�gon (Nebraska, Dakota), Kanad�ban. Ebben az id�szakban a lovak egy r�sze �tv�ndorolt �zsi�ba, ahol gyorsan elszaporodott �s sz�tsz�ledt Eur�p�ba is. Ekkort�jt elnyerte v�gs� form�j�t a l� �szak-Amerik�ban.
A Pliohippus volt az els� monodaktilus, vagyis (egyl�bujj� �llat) az evol�ci�s t�rt�nelemben. Pat�ja a k�z�ps� ujj�nak tov�bbfejl�d�s�b�l alakult ki, mivel m�g ink�bb sz�ks�ge volt a gyorsas�gra, hogy egyetlen fegyver�vel a gyors menek�l�ssel lehagyja ellenfeleit. Az � fogsora �s v�gtagjai majdnem azonosak a ma �l� l��val. Ezen egyedek 12-6 milli� �vvel ezel�tt sz�tsz�r�dtak �s szaporodtak D�l-Amerik�ban, �zsi�ban, Eur�p�ban �s Afrik�ban egyar�nt.
Az ut�bbi 2 milli� �vben - a Pleisztoc�n korban �s a jelenben - a l� egy nagy �s pomp�s teremtm�ny, amelyet ma is nagyra becs�l�nk.
Amerik�b�l kb.8000 �ve elt�nt �s nem is t�rt oda vissza az 1400-as �vekig, amikor is a spanyolok lovakat hoztak Nyugat-Hemisphere-be.

Bel�le alakult ki az Asinus �s az Equus, de az el�bbib�l m�r nem lovak alakultak ki, hanem a lovak rokonai.