Fogak: A lnak klnsen nagy, ers fogai vannak, hiszen termszetes tpllka ers, rostos felpts. A hziastott l ignyli a fogpolst, s a szjregi komfortrzetet. A fels llkapocs szlesebb, mint az als, teht a rgs floldalasan koptatja a fogakat. A fels fogsor kls, ill. az als fogsor bels rsze klnsen less vlhat, gy az rl, vagy zpfogak felsrthetik a szjreget. Klnsen ids lovaknl figyelhet meg a fogkkpzds, - amely nyproblmkhoz vezet -, ezrt ezt el is kell tvoltani. regedskor a fogak kopsval vltozik a metszfogak felletn tallhat mintzat, amely elg pontos letkorbecslst tesz lehetv. A fogak alakja egyre inkbb hromszgv vlik, ez is pontosthatja a becslst.
Hinyz fogak: A fogak folyamatosan nnek, ezrt ha egy fog valami oknl fogva kitrik, nem marad semmi, ami a vele szemkzt lvt tovbb koptassa. Az ezen a helyen lv fogat rendszeresen csiszoltatni kell, klnben rgsproblmkat okozhat.
A pata: A l patja nagyon bonyolult felpts. Vrelltsa gazdag, ingerekre rzkeny, mivel rengetek idegvgzds tallhat benne. Krben s alul szarufal vdi, amely fntrl lefele n. A kls fed- s oszlopos rteget a lemezes rteg kapcsolja a bels irharteghez. Ez az rzkeny rsz veszi krl a lbvg csontjait. Amikor a lb terhels al kerl, a csontok helyzete megvltozik, szinte kiprselik a vrt a patbl a vnkba, ahonnan a billentyk nem engedik visszafolyni.
Mirt van szksg patkra? A pata szarurtege llandan n, de kemny felleten jr lovaknl hamar el is kopik. A vaspatk megakadlyozza, hogy a l patasrlst szerezzen, de azt is, hogy a szaru kopjon, gy a fls szarut patkolskor el kell tvoltani. Erre 4-8 hetenknt van szksg. j szarurteg kialakulshoz tlagosab fl v kell. A meglev szaru minsge nem vltoztathat. Az j szaru minsgt metionint, biotint s ms anyagokat tartalmaz trenddel lehet javtani. Errl az llatorvos ahat felvilgostst. |