Parasztok, keresked�k, hal�szok �s haj��p�t�k lakj�k a k�z�pkorban a v�zben gazdag Fr�zf�ldet. A term�keny talajon termesztett �rut a saj�t maguk �ltal �p�tett haj�kon sz�ll�tott�k Angli�ba. Ezent�l azonban lovakat is teny�sztettek. A mai fr�z l� az utols� k�pvisel�je az eredetileg nyugat-eur�pai l�nak, amelyik a k�z�pkorban minden�tt megtal�lhat� volt. A k�z�pkorban napokig, hetekig s�t h�napokig tartott am�g a h�rek eljutottak egyik helyr�l a m�sikig. Tal�n mivel Fr�zf�ld m�g a hollandok sz�m�ra is t�ls�gosan messze esett, alakulhatott ki itt egy �n�ll� l�fajta ami m�r akkor fekete volt, hatty� nyakkal, kis fejjel �s nagy szemekkel. D�s s�r�nye, farka �s bokasz�rei voltak, bar�ts�gos, intelligens l�ny fejedelmi �get�ssel �s a fajra oly jellemz� t�rdmozg�ssal. A fr�z l� t�rt�nete elv�laszthatatlan az orsz�g t�rt�net�t�l, ahonnan sz�rmazik. Fordulat k�vetkezett be a fajta t�rt�net�ben a 80 �ves h�bor� idej�n 1568-1648 k�z�tt. A hollandok a spanyolok ellen harcoltak a f�ggetlens�g�k�rt, �s ez a h�bor� volt a legnagyobb befoly�ssal a fr�z l� addig sem r�vid t�rt�net�ben. A spanyolok andal�ziai lovakon vonultak a csat�ba, amelyeket a m�rok idej�b�l sz�rmaz� arab teliv�rekkel kereszteztek. A csat�ban "foglyul ejtett" andal�ziai m�nekkel fedeztett�k a fr�zek a saj�t kanc�ikat. Ez a keresztez�s m�g ma is �szrevehet� a fr�z l� k�llem�n. A l� sz�ne fekete maradt, ami azonban j�l �szrevehet� az a kis fej, a nagy barna szemek, �s a kiss� konk�v orrnyereg, n�ha majdnem olyan mint egy arab teliv�r csukafeje, a hatty� nyak �s a t�rdmozg�s r�gz�t�se. K�r�lbel�l a fr�z l� teny�szt�s�nek hanyatl�sa idej�n lett divat Angli�ban a n�gyesfogathajt�s, ami Philip herceg (II. Erzs�bet kir�lyn� f�rje) nev�hez f�z�dik. � vezette be a n�gyesfogathajt�st mint sport�gat. A magyarok m�neseikkel azonnal csatlakoztak, majd N�metorsz�gban, Sv�dorsz�gban, Sv�jcban, Lengyelorsz�gban, �s valamivel k�s�bb Amerik�ban is n�gyesfogatokat �ll�tottak �ssze, amelyek nemzeti, nemzetk�zi, valamint k�s�bb vil�gbajnoks�gokon m�rt�k �ssze tud�sukat. Ezek ut�n a fr�z l� teny�szt�se t�retlen�l �vel mind a mai napig felfel�, olyannyira hogy 1979 augusztus 27-�n megalakult a "Verein der Z�chter und Freunde des Friesenpferdes in Deutschland e. V." Vagyis az els� fr�zl� teny�szt� egyes�let Hollandia hat�rain k�v�l. Ma minden kontinensen megtal�lhat� ez a l�fajta.