Lipicai

EREDETE

A fajta eredete t�bb mint 400 �vre ny�lik vissza, amikor 1580. m�jus 19-�n d�nt�s sz�letett egy hercegi m�nes fel�ll�t�s�r�l a k�ves, karszttet�n fekv� Lipizz�n. A cs�sz�ri udvar sz�m�ra k�v�ntak itt kiv�l�, nagy t�r�k�pess�g�, a pomp�t, a gazdags�got minden jelleg�ben mutat� lovat el��ll�tani. A teny�szt�s a kor divatj�nak megfelel�en spanyol lovak-kal indult, de eg�sz Eur�p�ban kutattak olyan m�nek �s kanc�k ut�n, amelyek a k�v�nt c�lt biztos�tani l�tszottak. A fajta kiala-k�t�s�ban �sszesen 8 m�n vett r�szt, amely egy-egy ma is elismert vonalat alap�tott. Els�k�nt az ugyancsak spanyol �s�kt�l de a d�n kir�lyi m�nesben 1765-ben sz�letett Pluto nev� sz�rke m�n ker�lt Lipic�ra. Pluto-t k�vette 1774-ben a n�polyi kir�lys�g legjobb spanyol fajt�j� m�nes�b�l sz�rmaz� fekete Conversano. A csehorsz�gi Kladrubb�l �rkezett az 1779-ben sz�letett fak� m�n, a modern fogatsportban kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jt� Favory t�rzs alap�t�ja. Favoryval egy�tt v�s�rolt�k meg a lipicai m�nes sz�m�ra az 1773-ban Spanyolorsz�gban sz�letett ekkor m�r 10 �ves Maestosot is. 1803-ban v�tel �tj�n ker�lt a m�nesbe a N�polyb�l sz�rmaz� pej sz�n�, akkor 13 �ves Neapolitano. Az 1800-as �vek elej�re a Lipic�n kialakult m�nes sem tudta mag�t t�vol tartani az el�z� �vsz�zadok kiemelked� teny�szhat�s� fajt�j�t�l, az arabt�l. �gy 1816-ban meg�rkezett a Schwarzenberg herceg �ltal 1811-ben elletett Siglavy nev� saj�t teny�szt�s�, de eredeti arab �s�kt�l sz�rmaz� arab m�n, mint a hatodik eredeti lipicai t�rzs megalap�t�ja.
Az �vsz�zadok t�rt�nelmi viharaiban a m�nes nem mindig folytathatta k�v�natos, nyugodalmas �let�t. A k�l�nf�le h�bor�kban az idegen k�zre jut�s f�lelme miatt a m�nes t�bbsz�r k�nyszer�lt menek�l�sre. T�bb esetben evaku�ltak hosszabb-r�videbb id�re Magyarorsz�gra is, �gy pl. 1809-1815 k�z�tt 6 �vet �lt a m�nes Mez�hegyesen. Az 1815-�s visszavonul�skor Mez�hegyesen maradtak az alkatban, t�megben megl�v� pluszvari�nsok. A lipicai l� mez�hegyesi korszak�ban jelent meg a hetedik t�rzs, a gr�f Bethlen P�l erd�lyi m�nes�ben sz�letett Incitato ivad�kaib�l. A nyolcadik t�rzs, a Tulip�n a Jankovich-B�s�n csal�d Horv�t-Szlav�ni�ban fekv� terezov�ci birtok�n sz�letett eredeti spanyol kanc�b�l. A Tulip�nok f�k�nt a horv�t �s rom�niai m�nesekben fedeztek, innen ker�ltek lesz�rmazottaik r�v�n a fajt�ba.

JELLEMZ�I

T�bb mint 400 �ves teny�szt�i m�ltja miatt meglehet�sen konszolid�lt fajta, ennek ellen�re az egyes orsz�gokban n�mi k�llemi saj�toss�gok, k�l�nb�z�s�gek tapasztalhat�k. A lipicai fajta jellegzetess�ge a testt�meghez k�pest el�g nagy kosfej, amely azonban nem durva. A rom�niai �s horv�t-orsz�gi teny�szetekben a fej profilvonala csak eg�sz enyh�n �velt, ink�bb az egyenes fej az �ltal�nos. Szemei nagyok, �l�nkek, �rtelmet mutat�k. Feje ink�bb alacsony t�z�s�. Nyaka �velt, izmos, magas illeszt�s�. Ebb�l ad�d�an marj�ra r�borul gazdag izomzata, �s a mar elmos�dott. H�ta k�zepesen hossz�, sz�les, j�l izmolt, ennek ellen�re gyakran puha. �gy�ka hossz�, sz�les, j�l izmolt, er�s, ez�rt j�l k�t�tt. Fara kifejezetten sz�les, igen j�l izmolt, alma- vagy dinnyefar. Ig�s, hint�s jelleg�nek megfelel�en sz�gye sz�les, felt�n�en j�l izmolt. Mellkasa ink�bb dong�s, mint m�ly, ami maga ut�n vonja lapock�j�nak meredeks�g�t. �z�letei, inai sz�razak, szik�rak, csontjai tiszt�k. H�tuls� l�bai gyakran kardosak, �s el�l-h�tul el�fordul a kiss� meredek cs�d. K�llemi jelleg�b�l ad�d�an mozg�sa nem t�l t�r�lel�, hanem igen akci�s.

M�retei:
marmagass�g bottal: 152-162 cm,
szalaggal: 163-171 cm,
�vm�ret: 185-197 cm,
sz�rk�rm�ret: 21- 23 cm.
Sz�ne �ltal�ban sz�rke, de kisebb gyakoris�ggal el�fordul a fekete, �s a pej sz�nv�ltozat is.

HASZNOS�T�SA

A barokk st�lus klasszikus k�pvisel�je. Igen tanul�kony, nagyon engedelmes, j� munkak�szs�g�, kem�ny, ellen�ll�, nem t�l nagy ig�nyû fajta. Mozg�sa egyed�l�ll�, ami ruganyoss�g�ban, akci�ss�gban jut kifejez�sre. Ausztri�ban a B�csi Spanyoliskola kiz�r�lag lipicai m�nekkel mutatja be vil�gh�r� produkci�j�t. Magyarorsz�gon els�sorban fogatl�, Abonyi Imre, B�rdos Gy�rgy, L�z�r Vilmos fogathajt� vil�gbajnokok mind lipicai lovakkal �rt�k el sikereiket. A mai magyar fogathajt� v�logatott mez�ny 80 %-a lipicai lovakb�l �ll.
K�l�nleges �rt�ke, hogy 400 �ve fajtatiszt�n teny�sztik. Az 1800-as �vek elej�n alkalmazott egyetlen arab cseppv�rkeresztez�stõl eltekintve idegen fajt�t soha nem alkalmaztak teny�szt�se sor�n. A Lipicai L�teny�szt�k Vil�gsz�vets�ge (LIF) szerint lipicai l�nak csak az tekinthetõ, amely apai oldalon a 6 klasszikus, valamint az Incitato �s Tulip�n t�rzsekbe tartoz�, anyai oldalon pedig a 12 klasszikus kancacsal�dra vagy a LIF �ltal elfogadott egykori tradicion�lis m�nesek kancacsal�djaira visszavezethet� �s�kkel rendelkezik. Ily m�don a fajt�t quasi z�rt t�rzsk�nyvben teny�sztik.

�LLOM�NYA

Magyarorsz�gi kanca�llom�nya az ut�bbi �vtizedben megt�bbsz�r�z�d�tt, m�ra meghaladja a 400-at. A f�m�nes a Szilv�sv�radi �llami M�nesgazdas�g mintegy 80 kanc�val 15 kancacsal�dot tart fenn �s valamennyi t�rzset teny�szti, t�bb jelent�s �llom�nnyal rendelkez� mag�nm�nes is van. Eur�p�ban jelent�sebb m�nesei - sz�rmaz�si hely�n a szlov�niai Lipizz�n k�v�l - az ausztriai Piberben, a horv�torsz�gi Dakovoban, a rom�niai Fogarason �s a szlov�kiai Kistapolcs�nyban (Topolcsansky) vannak, de szinte valamennyi orsz�gban, s�t Eur�p�n k�v�l is vannak teny�szt�i. Nemzetk�zi szervezete a LIF (Lipizzan Internationale F�deration), amely �sszehangolja a fajta nemzetk�zi teny�szt�s�t �s �rk�dik a trad�ci�k felett. Magyarorsz�gon elismert teny�szt� szervezete Magyar Lipicai L�teny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete.